Kávé érdekességek és tudnivalók
Napjaink egyik legnépszerűbb élvezeti cikke a kávé, aminek elkészítési módjai és fajtái szinte végtelennek mondhatók. A kávécserje nevű örökzöld növény termésének a kávébabnak a magja az amit pörkölés után tudunk őrölni és lefőzni. Ezt a végterméket nevezzük kávénak. Legtöbben a kávét magas koffein tartalma miatt isszák élénkítőként, de akadnak olyanok is, akik szimplán a pörkölési eljárásokkal és más-más kávébabszemek egyvelegéből alkotott egyedi íz harmóniát szeretnék élvezni.
A kávé termesztésének lényegében két fő tagja ismeretes, amik az éghajlati körülményeknek köszönhetően más tulajdonságokkal bírnak. Ez a két fő kávé fajta az arabica és a robusta.
A Coffea arabica termesztése sokkal nagyobb odafigyelést és körültekintést igényel, viszont ebből készül a jobb kávéalapanyag. Ezeknek a cserjéknek a megfelelő fejlődéshez a 900 méter feletti trópusi területek a legideálisabbak, mivel szükséges számukra az egyenletes és bőséges csapadék mennyiség valamint a termékeny talaj és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. A robusta kávé ezzel szemben sokkal ellenállóbb és igénytelenebb, jobban elviseli a nagy páratartalmat és hőséget valamint termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságon található.
A kávé feldolgozása
A kávészemek szüretelésekor csak az érett, piros magokat lehet leszedni, ezért ezt a folyamatot csak kézzel tudják végezni. Szüretelést követően a szemeket megtisztítják és a napra kitéve érlelik azokat, amely folyamat a napsütéses órák számától függően változhat, de kb. 4 hetet vesz igénybe. Ezt követően választják el egymástól a babszemeket a hústól egy hántológép segítségével.
Kis érdekességként említenénk, hogy a hántolási munkafolyamatot úgy lépik át pl. Vietnamban és az Elefántcsontparton, hogy hatalmas gödrökbe teszik a magokat, elfedik őket földdel, majd egy év múlva a természetes bomlási folyamat révén már csak a csupasz kávébabot tudják kiásni.
Azokon a területeken, ahol az éghajlat sokkal csapadékosabb és ritkább a napsütés, ott először gépekkel különítik el egymástól a babot és a húst, majd egy speciális folyadékba áztatják és mossák át a szemeket. Ezt követően kb. 2 hét szárítás elegendő a kívánt állapot eléréséhez.
A további válogatás és tisztítást követően veheti kezdetét az egyik legfontosabb fázis: a pörkölés. A kávé leginkább a pörkölésnek köszönhetően válik élvezhetővé. A pörkölést folyamatosan emelkedő hőfokon végzik, mely során a víztartalom jó része elpárolog és megnő a szemek térfogata is. A pörkölésnek köszönhetően lesz a nyers ízből illat és kellemes aroma. A kiszáradt pörkölt kávészemek így már őrölhetővé válnak.
Sokan abban a tévhitben vannak, hogy minél erősebb pörkölésen esett át egy kávé, az annál erősebb és magasabb a koffein tartalma, pedig a valóságban ez pontosan ellenkezőleg van. Egy világosabb árnyalatú szemet mivel kevesebb hőhatás éri, ezáltal a benne található olajok, aroma és koffein is koncentráltabban benne marad, míg a hosszabb pörkölési idővel ezek magasabb arányban távoznak a szemekből.
Mivel a kávé és kávézás egy rendkívül sokrétű dolog, ezért szinte képtelenség lenne egyetlen írásba összefoglalni minden tudnivalót róla. A következő bejegyzésünkből további érdekességek fognak kiderülni erről a közkedvelt élvezeti cikkről.